A HVG hetilaptól Imre Réka asszony kereste meg a HUKOSZ-MESZ-t kérdéseivel. Bár a cikk nem jelent meg, ezen a helyen közzé tesszük, mert a sinka iránt érdeklődők számára hasznos lehet egy kutyafajta hivatalos bejegyzésével kapcsolatos lépések ismertetése.
Tisztelt Imre Réka szerkesztő asszony!
Köszönjük megkeresését!
Az alábbi válaszokat tudom feltett kérdéseire adni.
IR: Pontosan hogyan zajlik egy új kutyafajta hivatalos bejegyzése?
HUKOSZ: Új kutyafajtát bármely szakirányú tevékenységi körrel, gyakorlattal és ismeretekkel rendelkező bejegyzett kinológiai szervezet jegyezhet, azonosíthat. A kutyatenyésztést a civil szféra szervezi és valósítja meg, ezért a szervezeti eljárásokban a civil szabályozások vonatkoznak azokra a folyamatokra, amelyek alapján azonosításra kerülhet egy új kutyafajta. A konkrét leíró munka és annak metodológiája a tudományos kutatások esetében elfogadott menetrendben, illetve szakmai küllemi és jellemi bírálatok, terepbejárások, megfigyelések alapján alakul ki az azonosításra alkalmas szakmai anyag. Ezzel kapcsolatban maga a feladatot végző szervezet a saját szervezeti keretei között állapítja meg ennek tényét. Hasznos és etikus megkeresni a hazai, hasonló témairányú vizsgálatokat és munkálatokat végző esetleges másik szervezeteket az eredményekkel és egyeztetni, a kialakult anyagot teljesíteni, finomítani, pontosítani. Ezzel egy nemzeti konszenzus, jóváhagyás, elfogadás alakul kölcsönösen. Civil működés nem csak határainkon belül de azokon kívül is van. Ezért a pontosítás kedvéért nemzetközi tájékozódást igényel annak megállapítása, hogy az azonosított és fajtaként felismert kutyafajta, vagy ahhoz az azonosság belátásig hasonló kutyafajta leírásra került-e már. Vannak olyan civil kinológiai szervezetek, amelyek ezzel az áttekintő porfplióval foglalkoznak. Bármelyik lehet választani. Ezek egyike sem hazai bejegyzésű. Általában rendelkeznek képviselettel hazánkban, így ezt a képviseletet kell megkeresni. Ha azonosításra került, hogy nem volt ilyen, azaz nincs az összetéveszthetőségig hasonló kutyafajta másutt, és ezt a nemzetközi térben megállapítani lehetséges, akkor a hazai szakmai elismerés után olyan kinológiai civil szervezet, amelynek profilja a nemzetközi kitekintések ismerete és azonosítása, elismeri a fajtát a nemzetközi civil kinológia felületén. Szokás szerint a megkeresett szervezet a saját maga által vezetett szakmai regiszterbe történő felvétel alapján az adott nemzet által jegyzett kutyafajtaként ismeri azt el. Ld: "nemzeti kutyafajta". Ezzel teljes a kutyafajta létezésének szakmai azonosítása.
IR: Ha a Magyar Ebfajták Szövetsége elismer egy új magyar kutyafajtát, az automatikusan nemzetközi szinten is hivatalos, önálló kutyafajtának minősül?
HUKOSZ: A HUKOSZ-Magyar Ebfajták Szövetsége első sorban hazánkban aktív. Támogatjuk a határon túli magyar kollégák szakmai programjait és fejlődését is, de nem szervez a HUKOSZ-MESZ országhatárokon túli civil kinológiai aktivitást saját szervezetén belül. Partnerekkel dolgozunk a nemzetközi térben. A partner szervezetekkel közösen dolgozunk, egyeztetünk egy-egy újonnan azonosított kutyafajta ügyében. A sinka azonosítása is ilyen volt.
Ennek például akkor igazán különleges jelentősége van, hogyha például az érintett fajta kialakulása nem rendezhető egy ország mai közjogi határai közé, mivel történeti időben azonosíthatók azok az állományok, amelyekkel dolgunk van, az országhatárok pedig időközben változtak. Esetleg az állományok mozogtak. Konkrét példa erre a májzli, más néven a német- vagy más néven a cseh kopasz puli.
IR: Milyen hosszú ez a folyamat?
HUKOSZ: Mint minden kutatói folyamat, időigényes ez is. Nem lehet pontos időtartamot megadni, hiszen ezt előre sohasem lehet tudni. Ám, ha a fenti válaszokat végig gondolja, akkor jól látható, hogy években szükséges gondolkodni. A mai rohanó világunkban ezt lassúnak is mondhatjuk. Én jobban szeretem azt mondani, hogy kellően megfontolt a folyamat.
IR: Ki kezdeményezheti az eljárást?
HUKOSZ: A fenti kérdésekre adott válaszokból kiderül a válasz erre a kérdésre.
IR: Általában mennyi idő, mire megjelenik egy új fajta?
HUKOSZ: A fenti kérdésekre adott válaszokból kiderül a válasz erre a kérdésre.
IR: Hogyan működik együtt a Magyar Ebfajták Szövetsége és a Magyar Kutyások Szövetsége?
HUKOSZ: A nevünk HUKOSZ-Magyar Ebfajták Szövetsége. Röviden HUKOSZ-MESZ.
Közöttünk és a Magyar Kutyások Szövetsége között egy több évre visszatekintő szakmai partnerkapcsolat van. Elismerjük egymás munkásságát. Segítjük egymás szakmai fejlődését. Elfogadjuk egymás bírói testületének tagjait és azok bírálatait. Egymás rendezvényei, illetve szakmai működése közben keletkezett eredményeket kölcsönösen úgy fogadjuk el, hogy azt saját szakmai rendszerébe illeszti mindkét szervezet. A Magyar Kutyások Szövetsége a hazai képviselője a WCHSA (World Cynologic Hunting and Sports Alliance) nevű nemzetközi kinológiai szervezetnek. A WCHSA országonként egy képviselő tagszervezettel dolgozik és azok partnereivel azokon keresztül tart kapcsolatot.
Tisztelt Imre Réka szerkesztő asszony!
A korábban adott válaszaimat az alábbiakban egészítem ki azokkal a válaszokkal, amelyeket az idő közben feltett kérdéseire gondolok adni.
IR: Milyen gyakran merül fel, hogy új kutyafajta jelent meg?/ pontosított kérdés: Milyen gyakran merül fel, hogy új kutyafajta jelent meg?
HUKOSZ: Ez nagyon változó. Általános választ nem tudok adni. Azt tudom inkább megmondani, hogy mi az a faktor, amely előidézi rendszerint egy-egy új kutyafajta kialakulását. "A kutyák nem magukat tenyésztik." - szoktam a tanfolyamainkon a hallgatóknak mondani. A kutyafajták nem a természeti spontán munkájának eredményei, hanem az emberi elme és eltökéltség letéteményesei. Így a kialakulásukat illetően is humán társadalmi, történeti, kultúrtörténeti folyamatok vannak a háttérben. A sinka esetében például az játszott leginkább közre, hogy a gyakorló pásztorok kezében a 20. század első felében egyre kevésbé voltak a régi pásztorkutyáik. A kuvaszok a haszonállatok védelmére, vagy akár a terelő, hajtó kutyák, azaz a pulik, a pumik. Ezeket a fajtákat beemelték a frissen szárnyait bontott nemzetközi kutyás szervezetek által megszabott keretek közé, azaz a mai értelemben vett köztenyésztésbe és ez a munkaképesség rovására ment. Úgy mesélték nekem az öreg pásztorok, hogy kellett egy jó hajtó kutya. Hát csináltak maguknak, abból a genetikai anyagból ami volt.
IR: Válaszában írta, hogy a kutyatenyésztést a civil szféra szervezi és valósítja meg. Vannak törekvések új kutyafajták kitenyésztésére, vagy inkább az évek során megjelent fajták egyedszámának növelésével foglalkoznak a tenyésztők?
HUKOSZ: A hivatalos értelmezésben a tenyésztő az, aki a törvényi definíciónak megfelel, van tenyésztői engedélye (kennel név kiváltással keletkezik) és a NÉBIH-nél lejelentette ezt a tevékenységet, azaz rendelkezik FELÍR számmal. Ebből láthatja, hogy szakmai képzettség nem feltétel, jóllehet minőségi tenyésztést végezni műveltség és szakmai alapismeretek birtoklása nélkül nem lehetséges. Bármely, az Ön által említett feladatot, azaz az új fajták kialakítását, vagy a meglévők minőségi megtartását és fejlesztését is csak képzett és művelt szakemberek, akik rendelkeznek gyakorlati tapasztalattal, tudják elvégezni.
Van tudomásom arról, hogy vannak ma is kísérletek hazánkban új fajták kialakítására. A magyar innovatív nemzet. Minden ilyesmit üdvözölni kell véleményem szerint. Ilyen például az ún. "szelindek projekt". Ebben kutyások egy csoportja igyekszik a Nyugat Európában történelmileg kialakult szelindek típusú kutyához egy magyar változatot kitenyészteni. A 17-18. században munkavégzésre és tenyésztésre hazánkba érkezett példányok nyomán tájékozódnak. Ez az állomány, azaz a mészároskutyák, ahogyan a hagyomány jobban megőrizte, munka hiányában már nem kerültek tovább tenyésztésre a 20. századtól. Ennek a fajtának az egyenes genetikai alapja az "Old English Bulldog", amelyből az angolok és a németek csináltak szelindeket.
A meglévő fajták létszámnövelése önmagában káros folyamat. A létszámot és a minőséget párhuzamosan szükséges emelni olyan fajtákban ahol ezt a tenyésztőszervezetek célul tűzik ki. Az állományokban a létszámcsökkenést belső problémák szokták eredményezni. A minőség és a létszám csökkenése egymással összekötött folyamatok. Amikor a tenyésztőszervezet meg óhajtja a folyamatokat állítani, akkor először fel kell mérni a bajokat és azok okait. A minőség emelésének a prioritása nélkül a számossági növelés csak gyarapítja a problémákat.
IR: A hobbiállattartóknak milyen szerepe van (ha van szerepe) egy-egy fajta magyarországi állományának fenntartásában?
HUKOSZ: Mindenképpen van. A kutyafajtákat meghatározó mennyiségben a magán személyek tartják. A tenyésztők az állomány legértékesebb részével rendelkeznek ugyan, de számosságában ez töredéke. A hobbitartók kezében a saját kutyájuk egy szeretett társ, értékes munkatárs. A tenyésztésben ugyanez a kutya genetikai értékkel is rendelkezik, amely a tenyésztés minőségi fenntartásában fontos szerepet játszik. Ezek a kutyák akkor tudnak aktívak maradni a tenyésztés számára is, hogyha a gazdi a kutya fajtajellegének megfelelően tartja, egészségre vigyáz és kapcsolatot tart a kutya tenyésztőjével, esetleg tenyésztőszervezeti tag maga is és bekapcsolódik a szervezet szakmai munkájába. Fontos, hogy a választott kutya hivatalosan bejegyzett tenyésztőtől származzon, amely kutyához kérjük el a származását igazoló dokumentumot is. Ez két oldalról fontos. Az esetleges problémák esetén a tenyésztő köteles segíteni a gazdiknak. Más oldalról pedig, a származási igazoláson szereplő adatok, lévén a kutya "személyi azonosító okirata" a kutyára vonatkozó alapvető információkat tartalmazza, amely számos esetben fontos lehet. Leginkább nem vár egészségügyi problémák, képzési vagy kiképzési igény esetén. Stb. A származási igazolás kiváltása csupán néhány ezer forint, de biztonságot nyerünk vele.
IR: Mely magyar kutyafajták számítanak ritkának?
HUKOSZ: Az 1940-es évek elején a hazánkban törzskönyvezett kb 60.000 kutya legalább 85%-a magyar fajta volt. A ma törzskönyvezett kb. Ma a háztartásokban élő kutyákból pozitív becslés szerint mindössze 10-15% lehet törzskönyvezett és ebből a kis számból körülbelül 5-6% a magyar fajták részesedése. Röviden, elenyésző. A magyar kutyafajtákat ritkán tartják az emberek hazánkban. Ebből a tragikusan kevésből mégis viszonylagosan a legnépszerűbbek a magyar vizsla és a puli.
IR: Ezeket a fajtákat hogyan lehet védeni?
HUKOSZ: A fajtavédelem a tenyésztés megszervezéséből, a fajtával kapcsolatos hiteles adminisztrációból, a fajtamentésből és a humán erőforrás képzéséből áll. Ezek összessége a hatékony védelem záloga.
IR: Milyen kihívásokkal szembesülnek a tenyésztők az állomány növelése során?
HUKOSZ: Azok a tenyésztők, akik kellő szakmai gyakorlattal, szakmai tudással és a kezelésükben lévő minőségi kutyákkal fognak a mennyiségi növeléshez, fontos, hogy megismerjék az állomány többi részét és megfelelő párosításokat álmodjanak meg és alkossanak meg. Kis létszámú állományokban (amelyekkel minden magyar kutyafajta rendelkezik) általában úgy tudunk építkezni, hogy fontossági sorrendet állítunk fel, hogy mely tulajdonságok javítása az elsődleges, a másodlagos, stb. A kevés kutya azt is jelenti, hogy ahogyan csökken a létszám, nő a nem kívánatos tulajdonságok jelenléte a fajták egyedeiben. Nem minden a genetika, habár az öröklött tulajdonságokra hangsúlyozottan kell figyelni. Pro és kontra is. A környezet is alapvető kérdés. Például a csípődiszplázia kialakulásában a veleszületett fogékonyság mellett a születés után első 5-6 hétben az esélyek meghatározó része eldől, azaz előfordulhat, hogy egy genetikailag rizikós párosításból is származhat teljesen csípődiszplázia mentes kölyök és fordítva. Ez a tartástechnológián múlik a kennelben, ahol az alom megszületett. A következő fontos időszak a diszplázia szempontjából már a gazdinál zajlik, az aktív növekedés hónapjaiban. Ha ott a takarmányozás és az aktivitás arányát a fajtának és a kutyának személylében nem megfelelően választja meg a gazdi, akkor sok bajt csinálhat a kutyájának, kiemelten nagytestű fajtáknál igaz ez.
IR: A májzlival kapcsolatban jelenleg zajlik kutatás?
HUKOSZ: Májzlit 2 éve kezdett el a HUKOSZ-Magyar Ebfajtáj Szövetsége törzskönyvezni. A kutatások legjava ezt az időpontot előzte meg. Mivel a májzli nem magyar kutyafajta ezért a kibocsájtó országok szakértőivel dolgozunk együtt. A májzlit más néven német-pulinak, vagy cseh-pulinak hívják, mert eredetileg a merinói birkával együtt érkeztek az első egyedek hazánkba és maradtak sok esetben gazdáikkal, a birkákat terelő pásztorokkal együtt itt. Java részük beolvadt a pumiba és a puliba a pásztorok kezén és genetikai őse a sinkának is. Tiszta májzli alom ritkán van a gyakorló pásztoroknál, akik az elsődleges tartói ennek a fajtának Magyarországon. Nagyon kicsi az egyedlétszám hazánkban.
Külföldön jóval nagyobb. A májzli hazai fajtásítása készen van és hazai partnerszervezetekkel elfogadásra került már, a törzskönyvezés ezt követően indulhatott meg. Ezért májzlikat fogadunk tenyészszemléinken, versenyeinken, léteznek tenyészegyedek, törzskönyvezünk almokat, stb. A külföldi partnerekkel együttműködve készítjük a nemzetközi elfogadást elő. Ez egy cseh-német projekt, amelybe meghívást kaptunk az állományunkkal.
Köszönöm az érdeklődését és a megszólalási lehetőséget!
A közlés előtti korrektúra jogát továbbra is fenntartjuk.
Üdvözlettel:
Hajnal Gyöngyi
Alelnök